A mézelő méhek háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. Beporzó tevékenysége miatt az egyik legfontosabb haszonállattá vált az idők során.
Méhek az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók, a bolygó minden olyan élőhelyén, ahol rovarok által beporzott virágos növények találhatók .
A mézelő méhek rendkívül fontosak.
Útjaik során körülbelül 25 km/h sebességgel repülnek, és másodpercenként 200-szor csapják a szárnyaikat! Minden méhnek 170 illatreceptora van, amelyet a kaptáron belüli kommunikációra és a különféle virágtípusok felismerésére használnak.
A méhek általában 1500-2000 virágot látogatnak naponta.
Egy kilogramm mézhez több mint 2 millió jól mézelő virágot kell meglátogatniuk, kevésbé mézelőből akár 5 milliót is. Egyetlen táplálékkereső útja során egy munkásméh a kaptárba testsúlya felének megfelelő pollent és nektárt szállít.
A méhek által épített és lakott kaptárak lépsejtjei hatszögletűek.
A hatszög alapú szerkezet nagyon erős, és statikailag igen szilárd. A kaptár több feladatot lát el: itt lakik az egész család, másrészt itt gyűjtik össze virágok nektárjából készülő mézet is. A legkevesebb méhviasz felhasználása és a hely legjobb kihasználása érdekében szabályos hatszögeket építenek rácsokra. Ezeket fiatal méhek építik a viaszmirigyük váladékából.
A méhek a sejteket méhviaszból építik fel.
A viasz előállítása pedig kemény munka: 1 gramm viaszhoz 6-7 gramm mézet kell felhasználni.
A rajzás a méhcsaládok szaporodásának folyamata, amelynek eredményeképpen egy méhcsaládból két, néha több méhcsalád jön létre. A raj mindig egy méhanya köré csoportosul. Fő tömegét dolgozók alkotják, de vannak benne herék is. Az első rajban az öreg anyát a dolgozók 60%-a kíséri, így az több tízezernyi méhet számlál.
A rajban levő méhek életkora vegyes, de többségben fiatalok. A méhraj először a méhes közelében lévő fákra, bokrokra telepszik, ilyenkor rendkívül békések. Eközben a kutató méhek a környéket kutatják, az új otthon felderítése céljából. Ha megtalálták az új otthonuk helyszínét, akkor újra útra kelnek és birtokba veszik. A rajzási időszak április-május hónapokra tehető.
Éljen a méhek királynője
A méhanya, vagy más néven méhkirálynő a méhcsalád motorja. A család egyetlen kifejlett női ivarszervvel rendelkező tagja, petéből 16 nap alatt fejlődik ki, több évig él. Különleges formájú sejtben, anyabölcsőben fejlődik.
Az anya lárvája csak pempőt fogyaszt, ettől fejlődik ki teljesen a petefészek. Naponta kb. 1500 petét képes rakni. Kétféle petét rak: megtermékenyítettet és megtermékenyítetlent. Előbbi a méhanya és a dolgozó méh kezdeti alakja, utóbbi a heréé.V
Van, akinek a munkát is el kell végeznie
A méhcsalád leginkább ismert tagja a 21 nap alatt kifejlődő dolgozó méh. A dolgozó méregmiriggyel, fullánkkal is rendelkezik, melyet életében csak egyszer használhat. A dolgozók tartják karban lakhelyüket, ők gondoskodnak az élelemről és nevelik az utánpótlást.
A munkák életkor szerint oszlanak meg. Számuk évszaktól függően 15-80.000 egyed között mozog családonként. Életük nyáron, a gyűjtési időszakban alig másfél hónap. Télen, nyugalmi időszakban fél évnél tovább is elél egy dolgozó, ha ősszel megfelelően feltöltődik virágporral.
A here a méhcsalád hím tagja. Tavasztól nyár végéig van jelen, amikor a méhek elűzik a kaptárból. Másfél hónapig él. Jól elkülöníthető a méhcsalád többi egyedétől, nagy szeme és jóval nagyobb testalkata miatt. Nem rendelkezik fullánkkal, csak szaporítószerve van. Egyetlen feladata a fiatal méhanya megpárzása, melybe a here belehal. Megtermékenyítetlen petéből fejlődik ki 24 nap alatt. Mézet és virágport eszik, számuk párszáztól párezerig terjed.
A természet csodája a virágpor
A virágpor színe különféle lehet, az elefántcsont fehértől a szürkéig, sárga, zöldes, piros, barna, egészen a feketéig. Amikor a méh a virágra száll, a virágpor rátapad a rovar testére. A méh teste olyan, mint egy miniatűr seprű. Az egész testét vékony szőrszálak borítják, amelyek begyűjtik a pollenszemeket. A virágport a harmadik pár lábukon lévő kosárkába helyezi és ezzel repül vissza a kaptárba.
A mézről
A ma előállított száz élelmiszer közül hetvennél méhek segédkeznek. A beporzás teszi lehetővé azoknak a növényeknek a szaporodását is, amelyek állatok millióinak a táplálkozását biztosítják.
Csak hazai viszonylatban mintegy 700 méhfajt ismerünk, a világ méh-fajszámát pedig 20-22 ezerre becsülik. A méhek beporzása elengedhetetlen a növények szaporodásához. A globális élelmiszertermelés 76%-a, az Európában élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméh fajok beporzásától. Munkájuk nagyon fontos, minden eszközzel óvni kell őket!
Ha ezek eltűnnének, hamarosan követné őket a tőlük függő fauna is. És ha ez nem lenne elég: a méhek által előállított méz nemcsak táplálékként szolgál világszerte, hanem számos előnnyel is jár az egészségünkre és a bőrünkre nézve.
Finom és egészséges is a méz
A méz, azon túl, hogy finom természetes csemege, rendkívül jó hatással van a szervezetünkre is. Kiváló a szívbetegségek megelőzésére, védelmet ad az ízületi gyulladások ellen, tonizáló hatása miatt a krónikus fáradtság hatásos ellenszere. Ezen kívül immunrendszerünk védekezőképességét is segíti.
Magas vitamintartalmú gyümölcsökkel, például citrommal, dióval, gyömbérrel keverve kiváló téli csemege.
Fogyasszátok bátran minden nap!
Világszerte több mint 300 fajta létezik. Sok-sok tényező befolyásolja a méz ízét és színét, de az egyes fajták közötti fő különbséget az a virág adja, ahonnét begyűjtötték a virágport. Nálunk például évek óta kedvelt a klasszikus fajták mellett például a facélia és a gesztenye méz is!
A minőségi méz sűrű és tiszta!
Ezt egyszerűen meg lehet állapítani: fordítsuk fejre a zárt üveget, és figyeljük, hogy a levegőbuborék milyen gyorsan száll felfelé. Amennyiben gyorsan halad, a méz túlságosan híg, sok vizet tartalmaz, minősége silány. Vásároljatok ellenőrzött forrásból, magyar termelőtől származó, minőségi mézet!
Egyes mézek hajlamosak a kristályosodásra!
Egyes mézek fajtájukból adódóan hajlamosak a kristályosodásra. Ez egy természetes folyamat, amely következtében szilárd állagot kapunk.
Tedd langyos vízbe a mézet, és újra élvezheted folyékony állapotában. Kerüld a 40C° feletti ételekben/italokban való felhasználását, hiszen jótékony tulajdonságai a meleg hatására csökkenhetnek! Mindig kihűlt állapotban add hozzá a mézet, fogyasztás előtt.
A pergetés
Pergetés. A méhész figyelemmel kíséri a nektárgyűjtés folyamatát. A hordás végén a méhek a lépek sejtjeiben raktározott mézet beérlelik, besűrítik, majd vékony viaszréteggel lezárják, akkor elérkezett a pergetés ideje.
A méhész kiveszi a mézes kereteket a kaptárból majd a lefedett, lepecsételt viaszfedelet egy villaszerű szerszámmal eltávolítja. Ezt a folyamatot fedelezésnek hívjuk. Ezt követően a lépek a pergetőbe kerülnek. Itt a centrifugális erő hatásár a méz kicsapódik a gép falára majd egy csapon keresztül kifolyik.
Ezután a frissen pergetett mézet több fázisú szűrőn átszűrjük majd hordókba töltve tároljuk.
Rólam
Hanzel Róbert vagyok, 2012-ben fogtam bele méhészkedésbe. Méhészetünkből akácméz, repceméz, vegyes virágméz, hársméz, facélia méz, selyemfű méz valamint gesztenye méz kerül főként Kaposváron és környékén élő vásárlóink asztalára. Munkánkat több díjjal ismerték el különféle versenyeken, amely nagy megerősítést adott számomra. Jelenleg 100 méhcsaláddal méhészkedem a Zselic térségében, kitűnő adottságú területeken.
Munkánk néha korán kezdődik, de mindennél boldogabbak vagyunk, ha finom, egészséges mézet tudunk a vásárlóink asztalára tenni.
